M�g mindig �gy gondoltam, hogy nem megyek orvoshoz. De megtettem… Jean-Claude-�rt.

Sosem gondoltam volna, hogy �gy lesz, de nagyon szeretem �t. Jobban szeretem �t ann�l, mint hogy egy kicsit is agg�dni l�ssam.

Az egyetlen doki, akihez hajland� voltam elmenni, az Dr. Lillian. Volt egy olyan sejt�sem, hogy a betegs�gemmel kapcsolatban – ak�rmi is legyen az – csak � tudd nekem seg�teni.

Az alakv�lt�k �ltal lakott b�rh�z pince r�sz�ben voltam, ami egy k�rh�znak volt kialak�tva. A m�ra m�r j�l ismert helyemen, egy orvosi vizsg�l�asztalon �ltem. K�t oldalr�l Nathaniel �s Jason fogtak k�zre; a farkas kez�t egyik v�llamra tette, leop�rdom pedig lassan a h�tamat simogatta. Nyugtatni pr�b�ltak, de hi�ba. Mostanra m�r folyamatoss� v�lt a hasg�rcs. �sszeg�rnyedve, hasamat fogva �ltem, de legal�bb a fejf�j�som elm�lt. Viszont idegesebb voltam, mint valaha…

Nagy sok�ra megjelent Dr. Lillian.

- Ne haragudjatok, hogy id�ig v�rattalak titeket, de ezek a mostani t�mad�sok minden figyelmemet �s id�met lek�tik - arc�n nyugtalans�got �s d�h�t l�ttam.

- Milyen t�mad�sok?

A hangom m�g mindig gyeng�n csengett, �s ezen Lillian is meglep�d�tt.

- J�zusom, Anita! T�nyleg nagyon rosszul lehetsz. Majd k�s�bb elmondom, most meg kell, hogy vizsg�ljalak – a "test�reimhez" fordult. - K�rlek fi�k, menjetek ki! Nem kell ide n�z�k�z�ns�g.

- De Jean-Claude azt parancsolta, hogy eg�sz nap mellette legy�nk - mondta f�l�nken a v�rfarkas.

- Ne agg�dj Jason, ez csak egy egyszer� vizsg�lat. T�l�lem, ha p�r percig nem �rk�dt�k felettem!

Kiv�telesen mindketten hallgattak r�m. Nathaniel biztat�an megszor�totta a v�llam, majd Jasonnel egy�tt kimentek.

- Sz�val… panaszok?

- Hasg�rcs, fejf�j�s �s egyszer el�jultam.

- Gyomorg�rcs… vagy hasg�rcs?

- Lillian, ne n�zz teljesen h�ly�nek l�gy sz�ves! Ennek semmi k�ze a gyomromhoz, ink�bb olyan, mint egy…

- Menstru�ci�s f�jdalom? - k�rdezte hirtelen.

- Igen, pont olyan! De nem lehet az… hisz… hiszen most m�lt el!

- Mikor?

- Egy hete!

A patk�nyember arc�n l�tszott, hogy esz�be jutott valami. Valami, amire ink�bb nem is gondolna. N�ha-n�ha r�m pillantott bizonytalanul, agg�d�an. Ez engem is megr�m�tett. Volt egy tippem, hogy min gondolkodik, de az ki volt csukva!

Hirtelen megfordult �s egy k�nyvespolchoz l�pett, ahol v�gig betegs�gekkel �s gy�gy�szattal kapcsolatos �r�sok sorakoztak. V�gigh�zta ujj�t a k�nyvek gerinc�n; pontosan tudta, milyen k�nyvet keres. V�g�l lekapott egy v�kony, feh�r, kem�nyfedeles k�nyvet �s olvasni kezdte.

- Volt mellfesz�l�sed?

- Lillian! Az ki van z�rva! Lehetetlen…

- Mi�rt lenne az? - k�rdezte �, �s sajnos be kellett l�tnom, hogy nem volt h�lyes�g - sz�val volt?

- Igen… volt… - lehajtottam a fejem �s a l�bfejemet b�multam. - M�g mindig van.

- Kivel �s mikor fek�dt�l le utolj�ra?

- Hogy j�n ide a mag�n�letem? - kezdtem rohadtul ber�gni.

- Anita! Az orvosod vagyok! Tudnom kell!

- Jean-Claude-dal, �s �gy h�t-nyolc napja.

- � az �lland� szexpartnered? Vagy m�ssal is le szokt�l fek�dni?

- Nem… csak vele.

Az nem lehet, hogy �n…

- Figyelj, az lenne a legbiztosabb, ha elv�gezn�nk egy tesztet! - mondta �s m�r ment is a k�nyvespolc melletti vitrinhez.





- Mi?? Ez m�r sz�z sz�zal�k?

Micah �llt el�ttem. Arc�r�l egyszerre lehetett leolvasni az �r�m�t, a d�bbenetet �s a f�lelmet.

Mire kij�ttem a rendel�b�l, m�r itt volt a fi�kkal a parkol�ban. Hallott a t�rt�ntekr�l, �s �gy gondolta, hogy jobb, ha idej�n �s t�mogat. Alapj�raton nem �r�l�k neki, ha seg�teni pr�b�lnak, de most kiv�telesen h�l�s voltam a sr�coknak.

- Mondjuk azt, hogy 99.

- �s Jean-Claude az…?

- Ja.

- Ki m�s? - poj�nkodott Jason f�lig �r� vigyorral.

- �r�l�k, hogy �r�lsz, de ink�bb vakard le a pof�dr�l a vigyort, miel�tt �n teszem meg!!

Most jogosan mondhatj�k r�m, hogy agressz�v vagyok!

- Anita… mi a baj?

- Nathaniel, k�rlek, ne k�rdezz h�lyes�geket! Szerinted? Most m�gis mit csin�ljak?

A v�rleop�rd csak a fej�t ingatta. Neki se volt semmi �tlete.

- Nem k�ne visszamenn�nk a Cirkuszba?

Jason ezt szokatlanul halkan �s f�l�sen k�rdezte. A tekintet�t le sem vette r�lam. Rossz volt n�zni ezt a megb�ntotts�gban �sz� pillant�st.

- Ne haragudj Jason az el�bbi�rt… – s�hajtottam - csak tudod kiss� inger�lt vagyok!

A megb�ntotts�gnak hirtelen nyoma sem volt.

- Ugyan, meg�rtem! El van felejtve!

Majd mosolyogva kinyitotta nekem a kocsiajt�t. Mindannyian besz�lltunk �s visszament�nk a K�rhozottak Cirkusz�ba.

Furcs�bbn�l furcs�bb gondolatok kergett�k egym�st a fejemben? Mit fogok most csin�lni? Mit FOGUNK most csin�lni? De ak�r egy k�lt�i k�rd�s, ez is v�lasz n�lk�l maradt. Egy biztos! Ha igaz… ha t�nyleg �gy van, akkor az �let�nk - Jean-Claud� �s az eny�m is - gy�keresen meg fog v�ltozni. V�g�l is… szeretem �t. Akkor mi�rt is ne? De pont most? Ilyen hirtelen?