A bolti kaland

- Micah mi folyik itt? – Azt gondoltam, hogyha megsz�lalok, akkor minden rossz egy csap�sra elm�lik. Naiv vagyok, tudom j�l �n is. De az�rt n�ha meg lehet pr�b�lni. Egyszer csak bev�lik. A szavaimmal azonban csak azt �rtem el, hogy Damian �jra r�m figyelt, vagy lehet, hogy nem is �jra? Mindegy, sz�val r�m n�zett �s pont.
- Gyere k�zelebb – nem mertem a szem�be n�zni. K�ptelens�g, hogy �jra megengedem, hogy mag�ba szippantson.
- Lili fogd meg a kezemet – ny�jtotta fel�m az eml�tett testr�sz�t Micah.
- De mi lesz Nathaniellel? Itt akarod hagyni vele? – b�ktem a v�mp�r fel�.
- Tud mag�ra vigy�zni.
- De…
- Ne ellenkezz Lili, k�rlek. – Volt valami a tekintet�ben, amivel r�vett, hogy kimenjek az ajt�n �s ott hagyjam a fi�t a v�mp�rral. B�r mit tehettem volna �n ellene? F�l k�zzel felemel egy teheraut�t, �n pedig sokszor a kupakot nem tudom lecsavarni az �d�t�r�l.

Besz�lltunk egy s�t�t sz�n� aut�ba, majd gyors temp�ban elhagytuk a kocsifelhajt�t. Nem besz�lgett�nk �t k�zben, tulajdonk�ppen azt sem tudtam, hova megy�nk. Micah mindenesetre el�gg� magabiztosnak t�nt, �gy nem k�rdezgettem. Megb�ztam benne �s b�ztam abban is hogy olyan helyre visz, ahol biztons�gban leszek. Hogy mi el�l? Azt magam sem tudtam volna pontosan megmondani.
A belv�ros fel� tartottunk, ugyanis az aut�k egyre s�r�bben v�rakoztak a l�mp�kn�l. Minden v�ros ugyanolyan ebb�l a szempontb�l. Mindig is im�dtam �jszaka aut�val k�zlekedni, gyerekkorom �ta elvar�zsolt �s valami k�l�n�s misztikummal vett k�rbe a s�t�ts�g. A legt�bb gyerekkel ellent�tben nem f�ltem s�t�tben, nem voltak r�m�lmaim sz�rnyekr�l �s m�s borzalmakr�l.
Annyira elkalandoztam, hogy �szre sem vettem, amint az aut� lef�kezett egy n�gyemeletes t�gla�p�let el�tt.
- Tudom, hogy egy hotelben sz�llt�l meg, de szeretn�m, hogy am�g a v�rosban vagy, addig a lak�somban lakj�l. Nem fog megzavarni senki, csak �n �s Nathaniel tud err�l a helyr�l.
- Ink�bb nem k�rdezem meg, hogy mi�rt van ez �gy.
- A kulcsot neked adom – sz�pen terelte a sz�t, teh�t val�ban nem v�laszolt volna a k�rd�semre – holnap elj�v�nk �s k�rbevezet�nk a v�rosban.
- K�sz�n�m. De az�rt felj�ssz velem most?
- Persze – jelent meg rajta az a mosoly, amit im�dtam. Arra fi�ra eml�keztetett, akit val�ban ismertem �s nem arra a f�rfira, aki most velem volt. Mert a k�t ember k�zel sem egyforma.

Bar�ts�gos kis �p�let volt, narancss�rga falakkal �s festm�nyekkel. M�g port�s is volt, igaz, hogy aludt, de a k�s�i �r�ra val� tekintettel eln�zt�k neki. Lift nem volt, de a negyedik emelet nem t�nt el�rhetetlen akad�lynak, �gy nem sz�ltam egy sz�t sem.
Feh�r ajt� volt a bej�ratn�l, kukucsk�l�val, ami alacsonyabban volt, mint egy �tlagos amerikai csal�dn�l. De az �n csal�dom mindig is kicsi volt, �gy engem sem zavart a magass�gom, az egyik fi� ismer�s�m szerint nekem m�r m�lys�gem van. Sz� n�lk�l hagytam ezt is – mint minden m�st, ami a magass�gomra vonatkozott, - mert ha megs�rt�d�m rajta, akkor csak tov�bb cukkolnak, �gy viszont p�r besz�l�s ut�n abba hagyj�k.
A falak feh�rek voltak, sz�nes cs�kokkal. �gy nem v�lt egyhang�v� a lak�s, de hars�ny sem lett a sok sz�n miatt. R�mosolyogtam Micah-ra, jelezve neki, hogy tetszik, amit l�tok. Egy kanap�, kisebb doh�nyz�asztal, valamint egy k�nyvespolc volt a nappali r�sz�ben. A h�l�szob�ban csup�n egy �gy �s egy t�v� volt, valamint egy �jjeli l�mpa, viszont a konyha �s a f�rd� jobban fel volt szerelve, mint egy luxuslak�s ugyanilyen helyis�ge.
A k�dban n�gyen minimum elf�rtek, �s akkor m�g keveset mondtam. A konyha pedig minden n� �lma lehetett. Nem �rtettem mi�rt nem itt �l.
- K�rdezd csak meg. – fogtam meg a karomat Micah.
- Ennyire l�tszik rajtam? – nevettem el magam. Csak b�lintott. – Remek. Mi�rt nem itt �lsz?
- Nem szeretek egyed�l lenni. – r�ntotta meg a v�ll�t. De �n �tl�ttam rajta. Gyerekk�nt is csak elterel� v�lasz ad�sa sor�n r�ngatta �gy a v�llait. Valami nem v�ltozik. M�gsem vitatkoztam vele. Nem lett volna sok �rtelme.

Miut�n Micah elment bekapcsoltam a t�v�t, egy zene csatorn�ra �ll�tottam �s elkezdtem a vacsor�t megcsin�lni.
M�snap reggel �lmosan ny�jt�ztam az �gyban, de k�nytelen voltam kor�n kelni, hiszen a b�ty�m nyolcra �g�rkezett. Gyorsan megittam a reggeli kaka�mat, lezuhanyoztam – hogy egy kicsit fel�bredjek –, majd a fel�lt�z�s ut�n m�r k�szen is voltam. Pontban nyolckor megsz�lalt a cseng�, teh�t Micah mindig akkor j�n, amikor mondja, ezt �rdemes lesz megjegyezni.
- Hova megy�nk? – k�rdeztem meg, mik�zben bez�rtam az ajt�t.
- El�sz�r is vesz�nk neked ruh�kat. Ha csak feleannyira vagy sz�tsz�rt, mint gyerekk�nt, akkor egy v�lt�sruh�t hozt�l csak magaddal.
- De nekem nincs sok p�nzem – vallottam be pirulva – tudod az egyetemista �let.
- Egy sz�val sem mondtam, hogy neked kell fizetned.
- De Micah… - pr�b�ltam ellenkezni.
- Nagyon j�l keresek Lili – n�zett r�m komolyan – ezzel p�tolom az elm�lt sz�let�snapokat, meg kar�csonyokat.
- �s �n mivel fogom?
- Azzal, hogy itt vagy velem.
Egy hatalmas �zlet pr�baf�lk�j�ben �lltam �s v�rtam, hogy Micah m�g t�bb ruh�t hozzon oda nekem. Egy t�rdig �r� ny�ri ruha volt rajtam, hi�ba kukucsk�ltam sehol nem l�ttam azt a barna hajat, amit kerestem, �gy k�nytelen voltam megn�zni magam, hogy merre j�r.
Mivel mez�tl�b voltam, ink�bb n�ztem a l�bam el�, nehogy belel�pjek valami olyanba, amibe nem szeretn�k, �gy nem vettem �szre az el�ttem �ll� alakot sem, aminek k�vetkezt�ben szerencs�sen neki mentem.
- Ne haragudj – kezdtem el a szabadkoz�st – nem l�ttalak.
- Nem t�rt�nt semmi – v�laszolta a f�rfi.

Magas volt – b�r mellettem mindenki az, �gy megmondani sem tudn�m, hogy pontosan mennyire is magas – vak�t�an k�k szemei �s sz�k�s haja volt, valamint nagyon is helyes volt. Sz�lesen elmosolyodott, amikor megl�tta, hogy tet�t�l talpig v�gigm�rtem, �n pedig elpirultam. Mi m�st tehettem volna?
- Jason vagyok – ny�jtottam fel�m a kez�t.
- Lili – mutatkoztam be �n is. Er�s k�zfog�sa volt, de nem pr�b�lta meg �gy fogni a kezemet, mintha egy t�r�keny vir�gsz�l lenne, ezt nagyon is �rt�keltem benne.
- Volna kedved velem eb�delni? – f�rk�szte az arcomat.
- � – kedvem lett volna, de a mai napot Micah-val akartam t�lteni. – Az igazs�g az, hogy ma a b�ty�mmal akartam lenni, �t j�ttem megl�togatni. De holnap r��rek. – Tettem hozz sietve. Az ember nem kosaraz ki egy ilyen pasit, m�g akkor sem, hogyha tudja, ez csup�n egyetlen eb�d lesz, semmi t�bb.
- Remek – jelent meg az eddigin�l is ragyog�bb mosoly az arc�n. – Gondolom, akkor nem vagy ismer�s a v�rosban.
- H�t nem nagyon – nevettem el magam.
- Hol laksz? �rted megyek eb�did�ben.

Megmondtam neki, azt mondta: tudja, hol van, pontban tizenk�t �rakor ott lesz az ajt�m el�tt.
M�g akkor sem kopott le a vigyor az arcomr�l, amikor Micah visszaj�tt egy �jabb halom ruh�val.
- Ennyire tetszik a ruha?
- Mi? – t�rtem magamhoz, majd megl�ttam magam a t�k�rben �s m�g jobban vigyorogtam.
- Azt k�rdeztem, hogy ennyire tetszik a ruha?
- Nagyon tetszik, de nem az�rt vigyorgok ennyire.
- �s elmondod, hogy mi�rt? Vagy m�g egy kicsit megtartod magadnak?
- Elmondom – karoltam bel� – Holnap eb�delni megyek egy fi�val.
- �s ezt mind t�z perc alatt int�zted el? – nevetett fel annyira, hogy az �zletben mindenki minket n�zett. Na, j�, nem mindenki, de att�l m�g sokan idefigyeltek. T�bbnyire n�k ugyeb�r.
Am�g Micah fizetett, addig �n egy hirdet�oszlopot b�ng�sztem az utc�n. Kell tal�lnom valamilyen munk�t. Nem szeretem, ha valaki m�s fizet helyettem.
- Munk�t kell szereznem – k�z�ltem a b�ty�mmal is a h�rt.
- Ugye azt mondtad, hogy jogot hallgatsz?
- Igen. Mi�rt?
- Tudom, hogy nem vagy �gyv�d, de el k�ne egy kis jogi seg�ts�g a likantr�poknak.
- Vagyis, dolgozzak neked?
- Gondod jelent? – r�ncolta �ssze a homlok�t.
- Nem hiszem – r�ztam meg a fejemet – am�gy is m�r csak f�l �vem van h�tra. Sok mindenben tudok seg�teni. De ezt csak sz�vess�gb�l fogom neked megtenni.
- De Lili – kezdte volna, de ez k�zmozdulattal f�lbeszak�tottam.
- Micah �n nagyon szeretlek �s �rt�kelem, hogy seg�teni pr�b�lsz, de m�r nagyl�ny vagyok. Komolyan. Megoldom.

A d�lut�n folyam�n beszereztem p�r apr�hirdet�ses �js�got, nagyon sokan akartak �j munkaer�t tal�lni ebben a v�rosban. Mivel diplom�m m�g nem volt, �gy t�bbnyire pinc�rn�i munk�kat lestem. Mivel a term�szetfelettiekre akartam specializ�l�dni, ehhez pedig az kellett, hogy jobban megismerjem �ket, ez�rt csak olyan helyek j�hettek szoba, ahol �k megfordultak. St. Louis el�g felkapott hely lett, mi�ta kitud�dott, hogy milyen l�nyek is �lnek k�z�tt�nk, �gy nem volt neh�z egy ki �tikalauzt sem beszereznem, amelyben a megn�zend� b�rok list�ja volt olvashat�. �sszehasonl�tottam a hirdet�sekkel �s m�r meg is volt az egyez�s. K�t nevet adott ki, az egyik a B�n�s V�gyak, a m�sik pedig a Nevet� Holttest. Egyik rosszabbul hangzott, mint a m�sik, de m�r eld�nt�ttem, hogy holnap d�lel�tt ben�zek.