Az els� munk�val t�lt�tt nap

Micah a d�lel�tt folyam�n nem t�rt mag�hoz, Nathaniel mag�ba volt roskadva, �n pedig nem tudtam, hogy mit is tehetn�k, �gy csak csendben �ltem �s hallgattam a k�t fi� egyenletes l�legzetv�teleit.
Hangos zih�l�s jutott el a f�lemig, ijedtem kaptam a tekintetemet Micah-ra, de � b�k�sen aludt, �gy nem maradt m�s a szob�ban csak Nathaniel. L�tszott az arc�n, hogy olyan dolgokat �l �t �lm�ban, amit nagyon nem szeretne, magyarul mondva r�m�lma volt. Az egyetlen m�dszert alkalmaztam: finoman �bresztgettem.
- Nathaniel – meg sem hallott, �gy finoman l�kd�stem a v�ll�t, erre pedig ijedten nyitotta ki a szemeit. Csillogott a szeme, �s annyira t�r�kenynek �s sebezhet�nek t�nt, el sem tudtam k�pzelni, hogy mi miatt lehetnek ilyen sz�rny� �lmai.
- J�l vagyok – tal�lta meg a hangj�t egy nagy nyel�s ut�n.
- Vil�gos. – Majd kis sz�net ut�n folytattam -, Nathaniel, ha valamit el hogy akarsz nekem mondani, akkor tedd meg nyugodtan. Tudom, hogy p�r napja ismerlek csak, de l�tom rajtad, hogy valami nagyon nyomaszt.
- Anita.
- Mi van vele?
- Olyan fura mostan�ban.
- Ezt m�r Micah is mondta nekem. Csin�l olyan dolgokat, amiket eddig nem? – pr�b�ltam �vatos lenni, hiszen megny�lt nekem. M�rpedig most csak azzal tudtam neki seg�teni, hogy hallgatok.
- Csak olyanokat – r�zta meg a fej�t. – A rend�rs�gn�l dolgozott, mint szak�rt�. Eddig az volt a baja, hogy nem h�vj�k, ami�ta Jean-Clauddal van, most pedig az a baja, hogy h�vj�k. �s �jra randizik Richarddal is.
- � kicsoda? – r�ncoltam a szem�ld�k�met az �j n�v hallat�n.
- Az egyik r�gi pasija, aki nagyon is fura. Anita kiadta az �tj�t m�r egy ideje, de mindig vissza�desgeti mag�t hozz�. Engem pedig m�r nem szeret – jelentette ki az utols� mondatot nagyon halkan �s f�l�nken.
- Honnan veszed ezt?
- M�r nem fekszik le velem �s Micah-val sem.
- Arra nem gondolt�l, hogy csak elege lett a sok pasis fel�ll�sb�l?
- Eddig nem volt vele semmi baja. Ami�ta bel�pett ebbe a vil�gba t�bb pasija volt egyszerre, mint b�rki m�snak. Valami m�s t�rt�nt vele, amit nem mond el nek�nk. De ezzel is csak azt bizony�tja, hogy m�r nem szeret. Most meg kir�gott. T�bbsz�r is veszekedett m�r velem, igaz, hogy ennyire nem, de akkor sem tett ki az otthonunkb�l. Az sem �rdekelte, hogy mi van Micah-val, csak te. Tudom, hogy ha m�rges, akkor a haragja ir�ny�tja, de elm�letileg szereti a b�ty�dat, te pedig a rokona vagy. Nem tudom, mi t�rt�nik, �jra sz�tesik az �letem �n pedig nem tudok ellene semmit sem tenni.
Ijedten n�zett tov�bbra is r�m, amit �n k�ptelen voltam elviselni, �gy meg�leltem. Nagyon meglep�d�tt, de viszonozta, majd a nyakam hajlat�ba f�szkelte az orr�t. A leveg�v�tel�vel csiklandozott, amit �n kuncog�ssal jeleztem neki. �gy t�nt ez kellett, hogy kicsit jobban legyen, mert pillanatok alatt ki�lt az arc�ra a j�kedv �s velem egy�tt nevetett. Tudtam, hogy a boldogs�g csak pillanatnyi, ennek ellen�re �r�ltem, hogy legal�bb egy kis id�re nevetett.

A d�lut�n folyam�n val�ban fel�bredt Micah is, a k�t�sek hely�n pedig egy kis r�zsasz�n cs�k l�tszott csup�n, amit �n t�tott sz�jjal b�multam.
- Azt hiszem – n�zett r�m az �gyb�l m�g mindig �lmos szemekkel – el k�ne neked mondanom p�r apr�bb dolgot.
- �n is �gy gondolom – tal�ltam meg nagy sok�ra a hangomat is.
- Nem tudom, hogy hol kezdjem.
- Micah – sz�l�tottam meg – annyira nem lehet sz�rny�.
- Csak v�rd meg, am�g elmondom az eg�szet. – Csendben maradtam, mert �gy l�ttam rajta, hogy sz�ks�ge van egy p�r percre, am�g �sszeszedi a gondolatait. – Az�rt j�ttem el otthonr�l, mert nem akartam, hogy neked, vagy any��knak b�rmi bajotok essen. Fiatal voltam, �s az egyik �jszakai iv�szat sor�n tal�lkoztunk egy m�sik band�val. Pontosan �n sem eml�kszem mindenre, annyira �res volt m�snap a fejem.
- Ez az volt, amikor k�rh�zban fek�dt�l hetekig?
- Igen. Nem tudt�k mi t�madott meg, valamilyen nagymacsk�ra tippeltek, de mivel egy sem szabadult el arrafel�, �gy nem sokat foglalkoztak t�bbet velem. Azt�n telihold lett, �n pedig nagyon rosszul �reztem magam, olyan volt, mintha a b�r�m le akart volna v�lni a csontjaimr�l. Valami bels� �szt�n azt s�gta, hogy be kell menjek az erd�be. Nem tudtam mi m�st tehetn�k, ez�rt hallgattam r�. Reggel meztelen�l �bredtem, �s annyira f�radt �s �hes voltam… Nem tudtam mit tehetn�k, azt sem tudtam, hogy mi t�rt�nt velem az �jjel, �n annyira �ssze volta zavarodva. Te m�g csak kisl�ny volt�l, any��k pedig annyira szerettek minket. Napokig gondolkodtam, minden lehet�s�get sz�mba vettem, azt�n nem sokkal a k�vetkez� telihold el�tt tal�lkoztam egy f�rfival. Azt mondta, hogy � tud nekem seg�teni. Hittem neki. – Itt nagyot s�hajtott – mennyire naiv voltam. Nagyon rosszul b�nt vel�nk, kihaszn�lt �s megal�zott, de legal�bb meg tudta nekem mondani, hogy ki, vagyis ink�bb mi vagyok. V�rleop�rd vagyok, a kl�nom vezet�je.
- �n nem tudom, mit mondjak erre.
- Az igazat. F�lsz t�lem? Undorodsz?
- Nem dehogyis – nyugtattam meg gyorsan – �n, ugyan�gy szeretlek, mint el�tte, ez semmit nem v�ltoztat, csak egyszer�en nem �rtem mi�rt nem mondtat ezt neked.
- Mi�rt? Mivel kellett volna kezdenem, amikor megl�ttalak? Bocs hugi, de likantr�p vagyok.
- Gyagya vagy - nevettem el magam – de engem nem zavar.
- Pedig �n azt hittem, hogy majd elm�sz innen �s vissza sem n�zel.
- Ezt akarod? – k�rdeztem meg komolyan.
- Dehogy – tiltakozott r�gt�n.
- J�l van, mert t�lem nem tudsz olyan k�nnyen megszabadulni.
- Gyere ide – t�rta ki a karjait, �n pedig k�szs�gesen rep�ltem fel�.
- Ez�rt gy�gyult�l meg olyan gyorsan?
- Igen.
- Nathaniel is v�rleop�rd?
- Igen.
- Hozz�m fog k�lt�zni.
- Sejtettem, hogy ez lesz a v�ge – s�hajtott egy nagyot – Anita nagyon m�s lett. Ezel�tt mindent megosztott vel�nk, t�nyleg r�szesei voltunk az �let�nek, de mostan�ban, mintha egy m�sik n� �lne mellett�nk. Damian is az�rt akart t�ged megt�madni.
- Ezt most nem �rtem – r�ncoltam a szem�ld�k�met, komolyan mondom, el�bb-ut�bb nagyon r�ncos leszek.
- Damian, Nathaniel �s Anita �ssze vannak k�tve, de ezt most ink�bb nem magyar�zom el neked, t�l bonyolult. Anita lez�rta a ment�lis utat Damian fel� �s csak �ppen annyi energi�t biztos�t neki, amivel �letben marad. Damian teljesen el fog vadulni, ha ez �gy folytat�dik.
- De v�rjunk csak egy kicsit – �ll�tottam meg a sz��radatot. – Damian v�mp�r.
- Igen, az.
- Nagyon keveset tudok r�luk, de egy ember hogyan tudja t�pl�lni a v�mp�rt?
- M�g mi sem teljesen �rtj�k. Jean-Claude, pedig ha ismeri is a v�laszt, nem �rulja el nek�nk, �s hozz�tartozik az is, hogy Anita m�r nem igaz�n emberi.
- Err�l jut eszembe – pirultam el.
- Igen?
- Tal�ltam magamnak munk�t.
- �s mi�rt Jean… ja, hogy n�la. Gondolom, pinc�rn� leszel – billentette oldalra a fej�t.
- Persze, mi m�s?
- Nem mondta el Nathaniel, hogy � mit csin�l ott?
- Nem – n�ztem r� – mi�rt? Mit csin�l?
- Majd ink�bb elmondja �. �n sem �r�ltem volna, hogyha � mondja el neked, hogy micsoda vagyok. Ma m�r m�sz is dolgozni?
- Igen, �des Istenem – s�padtam el – h�ny �ra van?
- Nem tudom, de Nathaniel �gy is sz�l, ha elindul.
- Akkor j�. Nem lenne elk�sni m�r az els� napomon. – Majd visszafordultam fel� – nem is f�ltesz?
- K�ne? – nevette el mag�t. – Tudom, hogy vigy�zol magadra, nem vagy buta l�ny Lili.
- Igaz – villantottam ki az �sszes fogamat, majd kimentem az ajt�n, ugyanis ha nem sietek, akkor val�ban el fogok k�sni.
Szerencs�re tal�lkoztam Nathaniellel, �gy ism�telten nem kellett a B�n�s V�gyakba egyed�l mennem.

A szerintem t�ls�gosan is r�vidre siker�lt ruh�mban �llok egy t�lc�val a kezemben �s pr�b�lkozom azzal, hogy az �llamat felvakarjam valamilyen �ton-m�don a padl�r�l. Megtudtam mit csin�l a lilaszem�: vetk�zik, m�ghozz� nem is ak�rhogy. A klubban az �sszes n�nem� l�ny ny�l csorgatva lesi minden mozdulat�t. A f�l�nk fi� teljesen elt�nik a sz�npadon �s �tveszi a hely�t egy olyan f�rfi, aki�rt minden n� a f�l karj�t adn�. Tov�bb fokozta a megd�bben�semet, hogy egyenesen r�m n�zett, de olyan titokzatos mosollyal, hogy legsz�vesebben �n is azt tettem volna, amit a t�bbi n�. Megindult fel�m, �n pedig gyorsan berohantam az �lt�z�be.

Zih�lva d�ltem neki a csukott ajt�nak �s pr�b�ltam megf�kezni a nagyon gyorsan verdes� sz�vemet, ami a vil�g minden kincs��rt sem akart be�llni a norm�lis ritmus�ra. Nem �rtettem mi van velem, hiszen sohasem hallgattam a hormonokra, most m�gis minden idegsz�lam azt ki�ltotta, hogy ez a pasi kell nekem. Kicsit megr�ztam a fejem, majd megmostam az arcom hidegv�zzel, ami egy kicsit seg�tett elterelni a gondolataimat. �gy amikor �jra kimentem, m�r nem akartam leteperni a fi�t, s�t senki m�st sem a teremben. Kuncog�st hallottam magam m�g�l, majd amikor megfordultam a f�n�k�m vid�m arc�val tal�ltam szembe magam.
- �rzem a v�gyadat. – Egyetlen mondat, de �n r�gt�n pipacs v�r�s lettem t�le. – Nem kell agg�dnod, a fi� messze volt, �gy nem siker�lt kiszagolnia – oldalra billentette a fej�t, mint aki gondolkodik, majd �jra v�gign�zett rajtam �s el is t�nt a szemem el�l, pont, ahogy j�tt.
Nem �rtettem mit akart velem k�z�lni, de mivel az egyik vend�g rendelt, nem is maradt t�bb id�m gondolkodni ezen a dolgon, valamint az este folyam�n sem, hiszen nagyon sokan voltak, annak ellen�re, hogy h�tk�znap volt. �n pedig rohang�lhattam, mint a m�rgezett eg�r a falon. �gy k�nytelen voltam elnapolni a gondolkod�st.