A bonyodalom

A k�vetkez� napok lassan �s esem�nytelen�l teltek a sz�momra, csak Nathaniel �s Micah okozott n�mi kellemes perceket a sz�momra. Jean-Claude messzire elker�lt, csak ritk�n futottam vele �ssze �s akkor sem sok�ig tart�zkodott velem egy helyis�gben. Meg�rtettem �n, a h�ta k�zep�re sem k�v�nt, valamint gondolom ugyanannyira zavarban is volt a besz�lget�s�nkt�l, mint �n magam.

Dolgozni elj�rhattam, de mindenhova Asher – akivel id�k�zben �sszebar�tkoztam –, vagy valamelyik v�r�llat k�s�rt el.
Az, hogy nem tal�lkoztam ism�t Roberttel, nem jelentette azt, hogy elment a v�rosb�l. S�t. Biztos voltam benne, hogy figyel, csak �ppen m�g az olyan szuperk�pess�gekkel rendelkez� f�rfiak sem sz�rj�k ki, mint Asher.
Most is �ppen az eml�tett f�rfi oldal�n s�t�lok, ugyanis szerinte sokkal biztons�gosabb gyalog, mint aut�ban. Elhittem neki, de a legf�bb oka a mai s�t�nknak az volt, hogy v�gre megmozgathattam a l�baimat rendesen. R�gen s�t�ltam utolj�ra, ugyanis mindenhova kocsival vittek �s hoztak.

- Gondoltam j�t tesz neked a friss leveg� – sz�lalt meg Asher, amikor m�r csak ketten voltunk �s a test�rs�gem t�bbi tagja sz�pen csendben felsz�v�dott �s be�p�lt az emberek ny�zsg� t�meg�be.
- K�sz�n�m – mosolyogtam r� -, igaz�n j�l esik.
- Jean-Claude majd besz�lni szeretne veled, de azt nem eml�tette, hogy a B�n�s V�gyakban, vagy pedig a Cirkuszban.
- Remek – ny�gtem ki nagy nehezen.
- J�l gondolom, hogy �sszevesztetek?
- Nem tudom – r�ntottam a v�llamat -. Elmondtam neki mindent, amit tudni akart, most pedig nem sz�l. Gondolom, nem b�rja a gyomra megem�szteni a dolgot �s most nem tud a szemembe n�zni. De semmi gond, meg�rtem �n. Nekem sem ment sok�ig.
- T�v�ton j�rsz, ha �gy gondolod. Elmes�lt nekem is mindent �s nagyon d�h�s volt.
- R�m? Ne is v�laszolj – �ll�tottam meg, hiszen m�r nyitotta a sz�j�t -, persze, hogy r�m. Napok �ta ker�l.
- Nem az�rt, amit hiszel.
- Persze Asher. Akkor mi�rt is?
- Magam sem tudom – f�rk�szett az �that� k�k szemekkel.
- �s azt gondoltad, hogy �n megmondom neked?
- Qui – nevette el mag�t.
Im�dtam hallgatni a nevet�s�t, olyan volt, amit�l j� magam is mosolyogva tal�ltam a sz�mat. Nem volt olyan �des �s gy�ny�r�, mint Jean-Claude-�, de k�zel j�rt hozz�.
T�bbet nem besz�lt�nk, nem is volt mir�l. De a csend kicsit sem volt b�nt�, ink�bb az a kellemes csend volt, amikor k�t bar�t hallgat, de a hallgat�ssal szinte mindent elmondanak a kapcsolatukr�l.

Nathaniel szaladt fel�m vid�man, amit betett�k a l�bunkat a klub bej�rat�n. Szerencs�re m�r mindenki ismert, �gy nem kellett magam �tverekedni a hatalmas t�megen, akik szint�n be akart jutni, csak, hogy �k, ink�bb sz�rakoz�sb�l, mintsem munk�b�l.
- �j sz�mom van – ragadta meg a kezeimet -, musz�j megn�zned.
- Mindig megn�zlek t�ged.
- Tudom, de ez most a legjobb, amit valaha csin�ltunk.
- Csin�ltunk?
- Igen – b�logatott lelkesen -, az egyik bar�tommal fogok fell�pni. K�z�s produkci�.
- Szuper, de akkor mi�rt is r�ngatsz engem az �lt�z�d fel�?
- Hogy bemutassalak neki.
- Vil�gos.
Tudtam, hogy ilyenkor hagyni kell neki, hogy kibontakozzon. Im�dtam vele lenni, �s r�j�ttem, hogy a kezdeti vonzalmam elt�nt, �tvette a hely�t a v�dekez� �szt�n. Nathaniel olyan volt nekem, mint egy kisebb testv�r, �s b�r sokkal er�sebb volt n�lam, m�gis �gy �reztem, hogy nekem kell megv�denem �t.
Egyszer besz�lgettem err�l Asherrel, aki szint�n hasonl�an �rzett a fi� ir�nt, �gy gondolom, mindenki �gy volt vele.

Az �lt�z�be bel�pve azonban, kicsit sem v�rtam azt a f�rfit, aki ott fogadott engem. � is hasonl�an meglepett k�pet v�gott, mint �n. Nathaniel sem �rthette, hogy mi a helyzet, mert tan�cstalanul n�zett hol r�m, hol pedig Jasonra. Ugyanis a k�nyvt�ros fi� �llt el�ttem, teljes �letnagys�gban.
- Ismeritek egym�st?
- Nem.
- Igen.
Egyszerre v�gtuk r�. � volt az, aki letagadta, hogy ismerne, ezzel a tettel pedig �r�kre elv�gta mag�t n�lam. Ebben biztos voltam.
- Majd elmes�lem neked Nathaniel – n�ztem egy pillanatra a fi�ra -, de most rengeteg dolgom van.
Amilyen gyorsan csak tudtam kimentem onnan, nem �rtettem mi�rt hazudott nekem Jason a foglalkoz�s�r�l. Mit gondolt mikor mondja el nekem? Amikor m�r nagyon komolyan benne vagyunk az eg�szben? A m�sik lehet�s�g pedig, hogy csak le akart fektetni, �s ez�rt nem mondta el mivel foglalkozik. Nem tudom melyik a jobb, de abban biztos voltam, hogy �n m�r r�gen semmit nem akarok t�le �s nem amiatt, hogy hazudott, hanem sokkal ink�bb egy olyan f�rfi miatt, aki nem �ll szinte sz�ba sem velem, �s aki �ppen most tette be a l�b�t a klubja bej�rat�n.

�ppen csak r�m n�zett, majd ut�na minden figyelm�t annak szentelte, hogy m�g v�letlen�l se kelljen fel�m j�nnie, vagy r�m n�znie.
Csendes volt m�g minden, �gy csak ellen�riznem kellett, hogy az asztalokn�l megvan minden, ami k�s�bb a kedves vend�gnek sz�ks�ge lehet.

Pillanatok alatt lett tele a hely �s b�r m�g senki nem tart�zkodott a sz�npadon m�gis mindenki oda n�zett, a n�k elragadtatva, a f�rfiak pedig a n�k unszol�s�ra. Azt�n egyszer csak minden s�t�ts�gbe borult, majd megjelent a sz�npadon Jean-Claude csod�s alakja, �s azon a m�z�des hangon kezdett mes�lni a k�z�ns�gnek, amellyel b�rmelyik embert, s�t m�g v�mp�rt is k�pes leb�v�lni �s a hatalma alatt tartani.
Ezut�n az egyik v�mp�r t�ncos k�vetkezett, majd egy v�r�llat, �ket nem ismertem annyira. K�ts�gtelen�l Nathaniel �s Jason t�nca volt az est f�produkci�ja. A n�k szinte felrohantak a sz�npadra, csak a biztons�giak akad�lyozt�k meg a terv�kben �ket.
Bevallom �szint�n, nekem sem kellett volna sok, hogy csatlakozzam az �mul� n�k had�hoz, csak a b�szkes�gem akad�lyozott meg benne, valamint a h�tamnak fesz�l� mellkas, ami nem tartozhatott m�shoz, csakis Jean-Claude-hoz.
- Csod�sak – suttogta bele a f�lembe a szavait.
- Val�ban – ny�gtem ki nagy nehezen, ezt a felett�bb neh�z sz�t.
- Besz�lni szeretn�k veled, amint vissza�rsz a Cirkuszba keress fel.
- Rendben.
Amint megfordultam, m�r nem �llt m�g�ttem senki. Igazodjon ki ezen a f�rfin valaki. Az egyik pillanatban meg�rj�t, azt�n meg �tn�z rajtam.
A munk�m sor�n m�r tal�lkoztam sokf�le emberrel, olyanokkal is, akikr�l nem gondoltam, hogy egy ilyen helyre j�rnak, de amikor megl�ttam egy f�rfit egyenruh�ban �lni �s t�tott sz�jjal b�mulni, �gy gondoltam, hogy ez minden k�pzeletet fel�lm�l. Nem akartam kinevetni szeg�nyt, de egyszer�en nem b�rtam ki, �gy nevetve kil�ptem egy kicsit az oldals� bej�raton. Szerencs�re itt is �llt egy biztons�gi ember, �gy teljesen v�dve voltam. Jimnek h�vt�k �s �j fi�nak sz�m�tott, nem csak a v�mp�rok k�z�tt, de a klubban is. Nagydarab, de bar�ts�gos f�rfi volt.
- Asher kitekeri a nyakadat, ha ezt megtudja.
- De � nincs itt, te pedig nem fogsz neki be�rulni – nevettem tov�bbra is.
- Val�ban nem, de nem maradhatsz itt sok�ig. T�l vesz�lyes.
- Ok�, m�r megyek is be.
Nem �rte volna meg vitatkozni vele, mert a v�g�n meggondolja mag�t �s szalad Asherhez, vele pedig v�gk�pp nem akartam rosszban lenni.
- Hol volt�l?
- Asher – mosolyogtam fel a f�rfira -. Micsoda nagyszer� meglepet�s, hogy m�r itt is vagy.
- Azt k�rdeztem hol volt�l – h�zta fel az egyik szem�ld�k�t. Azt, amelyiket l�tni lehetett, ugyanis nem mutatta az arca m�sik oldal�t. Nagyon is tudtam, hogy mi van ott, �s ha � nem akarta mutogatni nekem �n bizony nem k�rem meg r�. Van az�rt egy cs�ppnyi eszem, ha nem is l�tszik n�ha.
- Csak megk�rdeztem Jimet nincs e sz�ks�ge valamire.
- Mi�rt te?
- Mert most csak �n voltam szabad. Am�gy is sz�ks�gem volt egy kis friss leveg�re.
- Legk�zelebb sz�lj valakinek.
- Ott volt velem Jim.
- � m�g fiatalka. Ha egy f�lig d�mon f�rfi el akar vinni onnan, ahol � van, k�nnyen megteheti.
- Rendben. Meg�rtettem.
- Ennek igaz�n csak �r�lni tudok.
- Te g�nyol�dsz velem.
- �n nem – kerekedtek ki a szemei. Isteni sz�n�sz lehetett volna bel�le.
- Te tudod, hogy mit akar t�lem Jean-Claude?
- Nem vagyok benne biztos.
- Teh�t elmondani sem fogod – �llap�tottam meg.
- J�l gondolod – b�lintott -, nem az �n feladatom.
- Te j�ssz velem haza?
- Nem. Nekem m�shova kell mennem.
- Vad�szni m�sz?
- Honnan gondolod?
- Mert ami�ta r�m kell vigy�znod nem nagyon mozdult�l el t�lem. �gy gondolom, olyan sok v�rhez sem jutott�l, mint aj�nlott lenne.
- Nagyon j� megfigyel� vagy. Igyekszem haza az�rt.
- Rendes vagy Asher – nyomtam egy puszit az arc�ra.

Nathaniel �s Jason k�s�rt haza. Egyik sem sz�ltam. Nathaniel t�lf�radt volt a besz�lget�shez, Jason pedig, nos, vele nem akartam besz�lgetni �s persze � vezetett, �gy ink�bb nem is zavartam, mert � sem volt a legjobb form�j�ban. Nem haragudtam m�r r�, bel�ttam, hogy mi�rt nem mondta el mivel foglalkozik. �n sem kezdtem volna azzal egy fi�n�l, hogy figyelj, am�gy sztript�z t�ncos vagyok �m. Egy s�t�t aut� haladt el mellett�nk, b�r nagyon ismer�snek t�nt, m�gsem foglalkoztam vele t�l sokat, hiszen egy bizonyos aut�b�l nem csak egyetlen darab van az eg�sz vil�gon. Jason azonban el�g sokat tekintgetett kifel�, �gy �n is jobban megn�ztem magamnak azt a bizonyos fekete kocsit.
- Nathaniel fogd meg a l�nyt.
A fi� sz� n�lk�l teljes�tette a k�r�st, �n pedig ink�bb nem ellenkeztem. Mi�rt is tettem volna? �ket b�zt�k meg a v�delmemmel, szinte biztos voltam benne, hogy nem el�sz�r csin�lnak ilyet. M�g Nathaniel eset�ben is, hiszen olyan nyugodt maradt. Erre pedig szerintem csak az k�pes, aki m�r ker�lt hasonl� helyzetbe.
Szerencs�re azonban p�r unatkoz� fiatal fi� pr�b�lt meg megel�zni minket. Nathaniel �s Jason is megnyugodott, de az�rt gyorsabban ment�nk a Cirkuszhoz �s a lilaszem� sem engedett el.

Amint kitettem a l�bam az aut�b�l, elszabadult a pokol. K�t-k�t f�rfi fogta le Nathanielt �s Jasont, fel�m pedig Robert k�zeledett. Nem tudtam mit tehetn�k, de a bej�rat nagyon messze volt, ugyanis nem tudtunk nagyon k�zel �llni, hiszen nagyon sokan voltak a hajnali �r�k miatt az �p�letben. Elfutni pedig nem akartam, hiszen m�giscsak itt van k�t olyan ember, akik b�rmikor megv�den�nek engem b�rkit�l, de persze a t�ler�vel �k sem sokat kezdhettek. Er�sen gondoltam Asherre, majd Jean-Claude-ra is, de semmi es�lyt nem l�ttam r�, hogy meg�rkezzenek a felment� sereggel. A r�m�lmom azonban akkor teljes�lt be, amikor megl�ttam a Robert m�g�tt �ll� alakot. Ezer k�z�l is felismertem volna, m�g mindig j�k�p� volt, b�r egy cs�nya v�g�s torz�totta el azt a hamvasan gy�ny�r� arcot. Tudom, honnan szerezte: �n adtam neki, amikor siker�lt v�gre elszakadnom t�le.
- H�t itt vagy v�gre gy�ny�r�s�gem.
- Tom – ny�gtem ki nagy nehezen.
- M�r azt hittem elfelejtetted a nevemet. Pedig milyen j�l is el tudtunk sz�rakozni mi ketten.
- Annak m�r v�ge.
- Sohasem lesz v�ge. Cs�ny�n v�ltunk el aranyom, de att�l �n m�g hajland� vagyok megbocs�tani neked. L�tod, milyen j� sz�vem van?
- Mit akarsz t�lem?
- Tudod te azt nagyon j�l dr�g�m.
- �n nem…
- Ne hazudj – j�tt k�zelebb hozz�m �s vicsorgott az arcomba.
- �gy v�lem uraim, hogy nem kell�k�ppen b�nnak az embereimmel.
Ennyire m�g sohasem �r�ltem Jean-Claude �d�t� hangj�nak.
- Ki a franc vagy te? – n�zett r� a V�ros Ur�ra Tom.
- Ennek a v�rosnak az ura – h�zta fel sz�pen �velt szem�ld�k�t a v�mp�r.
- Remek – morogta a bajsza alatt Tom – �ppen mai napon akartunk felkeresni �s tisztelet�nket tenni n�lad, de mivel lassan hajnalodik, �gy k�nytelenek lesz�nk este visszaj�nni. Hozd a l�nyt Robert.
- Lili nem megy sehova uraim.
- Jogom van hozz�.
- K�tlem – d�nt�tte meg egy kicsit a fej�t Jean-Claude.
- Mi�rt is? – lett m�rges Tom.
- Mert Lili a tulajdonom – nem �lltam le vele veszekedni, ugyanis �ppen most akart megszabad�tani Tom karjai k�z�l.
- Sz�val egy v�mp�r szajh�ja lett�l kicsi Lili?
- Semmi k�z�d ahhoz, hogy mit csin�lok.
- T�bb mint gondolod – mag�hoz h�zott �s csak �n f�lembe s�gta a k�vetkez� mondatot -. B�rhova b�jhatsz, akkor is megtal�llak �s legk�zelebb nem lesz itt veled a szeret�d, hogy megv�djen.
V�rtam a bizserg�st, ami mindig elfogott, ha hozz�m �rt, de csak undort �s f�lelmet �reztem. J� er�sen szorongatott, majd miel�tt elment volna v�gleg m�g l�k�tt is rajtam egyet �s csak Jean-Claude gyors �szt�neinek k�sz�nhettem, hogy nem estem a kem�ny betonra, hanem, a f�rfi er�s karjaiba zuhantam.
- Nyugodj meg.
�n azonban cseppet sem tudtam megnyugodni, ugyanis a k�nnyeim meg�ll�thatatlanul folytak v�gig az arcomon, a l�baim �s a kezeim pedig annyira remegtek, hogy menni sem tudtam. Azt hiszem az idegeim v�gleg felmondt�k a szolg�latot, mert csak annyit �rz�keltem, hogy Jean Claude a karjaiban elindult velem, �n pedig csak zuhantam �s zuhantam.